Mezőgazdasági vonatkozással is bíró környezetvédelmi hírek Franciaországból

Párizs, 2010. március 22.

Árváltozások a megújuló energiaforrásokkal termelt áram átvételi rendszerében
A francia kormány megalkotta és életbe léptette azt a rendeletet, ami 2010. január elsejétől új tarifákat határoz meg a napelemtáblákkal, biomasszával és geotermikus erőművekkel előállított áram átvételére. Mint ismeretes, 2008-hoz képest megötszöröződött, azaz 100-ról 500 millió euróra növekedett a megújuló energiaforrások által előállított áramra adott támogatás, amit az új tarifákkal 2012-ig még tovább nő. A támogatás forrása részben az elektromos áram fogyasztói árába beépített hozzájárulásból (CSPE), másrészt a 2009-ben létrehozott és különböző anyagi eszközökkel a 2009-2011-es ciklusra 1 milliárd euróval „föltöltött” „megújuló hőenergia alap”-ból (fonds chaleur renouvelable) származik. A megújuló energiaforrások még nagyobb arányú kiaknázását szolgálja a jelenleg tervezési folyamatban lévő gazdasági hitelcsomag is. A környezetvédelmi tárca célja, hogy a „Grenelle de l’environnement” célkitűzéseinek teljesítéséhez biztosítsa a szükséges anyagi hátteret, és így Franciaország a megújuló energiaforrások egyik legnagyobb és legeredményesebb fölhasználója legyen.
A biomasszából előállított elektromos áram átvételi alapára az 5-12 MW kapacitású erőművek esetében majdnem megduplázódik, a korábbi 6,4 eurócent/kWh helyett 12,5 eurócent/kWh lesz, amihez bizonyos esetekben akár 5 eurócent/kWh energiahatékonysági prémium is hozzáadódhat. Ezt a fajta támogatási rendszert időről-időre kiegészíti a környezetvédelmi tárca által kiírt erőmű-építési pályázat – januárban a harmadik, összesen 250 MW kapacitást jelentő harmadik pályázati fölhívás eredményét tették közzé, a negyedik pályázat meghirdetése a tavasszal várható.
A geotermikus energiával előállított elektromos energia átvételi ára a korábbi 10-ről 13 eurócent/kWh-ra módosult a tengerentúli megyékben azért, hogy így is ösztönözzék ezeket a közigazgatási területeket a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú kiaknázására azzal együtt, hogy itt a geotermikus energia már eleve versenyképes a klasszikus energiaforrásokkal összehasonlítva. Franciaország európai területén az így előállított elektromos energia átvételi ára 20 eurócent/kWh-ra módosult, amivel a ormány elsősorban a nagyon nagy mélységekből (5 ezer méter) kinyert energia gazdaságos kiaknázásához kívánja a kedvező közgazdasági föltételeket megteremteni. Az első ilyen berendezést Elzászban, Soutz-sous-Forets mellett létesítették.
A napenergiával termelt elektromos áram előállításánál több tarifát alkalmaznak, elsősorban annak függvényében, hogy a napelemtáblák elhelyezése hol történt. A világon talán a legmagasabb, 58 eurócent/kWh (2006-ban megállapított) ár a továbbiakban is alkalmazandó akkor, ha a napelemtáblák szerves részét képezik a lakhatás, oktatás vagy gyógyítás célját szolgáló épület architektúrájának. Egyéb célt (iroda, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági) célt szolgáló épületen integrált módon elhelyezett napelemtáblák esetében a tarifa 50 eurócent/kWh. Az „integrált” tarifa a lakóépületek kivételével csak a már létező épületekbe utólag szervesen beépített ingatlanok esetében alkalmazható, új építésűek esetében nem. Az „egyszerűsített integrált” beépítésre meghatározott 42 eurócent/kWh-s ár az egyéb kategóriába tartozó épületek esetében szeretne ösztönző lenni, ott, ahol a teljes integráció nem kivitelezhető. A talajon történő elhelyezés esetében 31,4 eurócent/kWh-s tarifa alkalmazandó, ha ppedig a teljesítmény meghaladja a 250 kW-ot, a tarifa 31,4 és 37,7 eurócent/kWh között változik annak függvényében, hogy a berendezés az ország napsütésesebb vagy kevésbé napsütéses részén található. Ez utóbbitól a döntéshozók azt várják, hogy a berendezések a jövőben egyenletesebben épülnek majd szerte Franciaországban.
 
A fönt vázolt tarifarendszer a tervek szerint 2012-ig marad érvényben, annak érdekében pedig, hogy a beruházók minél pontosabban tervezhessenek az ezt követő időszakra is, közzétették a tarifák későbbi degresszív indexálásának módját is, de természetesen számolniuk kell a folyamatos technológiai fejlődés várható hatásaival is. Az új tarifák csak a rendelet életbe lépése után üzembe helyezett vagy újonnan létesített berendezések esetében alkalmazandók, a korábban elkészült és az EDF-fel már aláírt áramértékesítési szerződéssel rendelkezők esetében a korábbi tarifa az érvényes. Mivel az átvételi tarifák csökkentése már a múlt év végén a „levegőben volt”, az év utolsó hónapjaiban jelentősen megszaporodtak az üzembe helyezések és az EDF-fel való szerződéskötések, még a korább, magasabb árakon. A spekulatív szerződések kizárása érdekében a kormány úgy döntött, hogy a 2009. november 1-e után kezdeményezett áramvásárlási szerződések közül azokat, ahol ezt nem követte a berendezés országos hálózatra történő érdemi csatlakoztatása 2010. január 11-ig, újra kell kötni és már csak az új tarifa alkalmazható. A kormány részéről remélik, hogy az új tarifarendszer továbbra is ösztönző lesz, a befektetőktől és beruházóktól pedig azt várja, hogy a jövőben i előnyben részesítik a minél nagyobb hozzáadott értéket jelentő technológiai megoldásokat. A vonatkozó jogszabály megtekinthető ide kattintva.
 
Részben a megújuló energiaforrásokkal termelt elektromos áram új átvételi árainak év elejei közzétételét követő fölháborodásnak is engedve – különös tekintettel a fotovoltaikus úton megtermelt áramra – a szaktárca változtatott a kérdéses rendeleten. Így a legföljebb 250 kWc teljesítményű (2500 négyzetméter felületű) berendezések esetében a 2006-os, kedvezőbb tarifa nem csak a tavaly november elejéig, hanem a 2010. január 11-ig áramvásárlási szerződés kötést kezdeményezett beruházókra is alkalmazható lesz. Az integrált beépítésű berendezéseknél viszont csak a 250 kWc-nél kisebb teljesítményű berendezések esetében elsz mód az 50 és 58 c/kWh átvételi ár érvényesítésére, ezzel kívánja a minisztérium elejét venni néhány kiugróan nagy teljesítményű, spekulatív szándékúnak minősíthető beruházás jogosulatlan előnyhöz juttatásának. A gazdálkodóknak is engedett a tárca, szélesítette a kedvezőbb tarifák igénybe vételének lehetőségét a gazdasági célú épületeken létesített berendezéseknél, de szigorított az eljáráson. www.envirolex.fr
Tíz év óta először volt visszaesés a francia termoszoláris energia piacán, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a középületeken elhelyezett berendezések felülete 19%-kal nőtt. A magánberuházások esetében azonban csökkent a kereslet, a csak vízmelegítésre szolgáló berendezéseknél 14, a kombináltaknál 56%-os volt a visszaesés. A szakértők szerint ebben a gazdasági krízis mellett a fotovoltaikus berendezések iránti növekvő kereslet és a termodinamikus rendszerek jelentette konkurencia is közrejátszott, de szerepe lehetett a fosszilis energiahordozók árának csökkenésének is. Így 2009-ben csak 265 ezer négyzetméternyi beruházás valósult meg, így az Enerplan egyesület szerint korántsem biztos, hogy sikerül elérni a 2012-re kitűzött évi egymillió négyzetmétert.
www.environnement-magazine.fr
 
A vízbázis védelme
A Számvevőszék jelentése szerint nem elégségesek a fönntartható ivóvíz-gazdálkodás érdekében hozott intézkedések, így szerinte nem biztosítható a víz irányelvben meghatározott és 2015-ig elérendő célok tarthatósága. A jelentés minőségi téren elismerte az elmúlt évtizedben végrehajtott nagyarányú szennyvíztisztító-fejlesztések hatását, de kiemelte, hogy a mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezések terén nem történt érdemi előrelépés. Mindemellett megjegyezték, hogy az uniós tagországok között Franciaország sereghajtó a vonatkozó uniós előírások határidőre történő betartásában. A mennyiségi kérdést vizsgálva a számvevők megállapították, Franciaországban – földrajzi és éghajlati adottságai okán – nem kell általános vízhiánnyal számolni (ellentétben a Földközi-tenger térségének más országaival), ugyanakkor szezonális és lokális vízhiányok előfordulására föl kell készülni. A hivatkozott jelentés teljes terjedelmében elérhető[1] a Számvevőszék honlapján. www.envirolex.fr
A fönntartható fejlődésért felelős bizottság (Commissariat général au Développement Durable, CGDD) a közelmúltban hozta nyilvánosságra a 2005-től mostanáig Franciaország által követett környezetvédelmi politika értékelését azzal összefüggésben, hogy abban az évben az OECD e területen közel ötven ajánlást fogalmazott meg a franciák számára – ebből hat vonatkozott a vízre. Az elmúlt években a „Grenelle de l’environnement” és az uniós direktívák jelentették a legnagyobb ösztönzőt és ennek köszönhetők az elért eredmények is – a jelentés szerint. Példának okáért mintegy 1,4 milliárd euró, azaz a francia gazdáknak szánt uniós agrártámogatások 28%-a szolgálta közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés visszaszorítását és egy, a korábbinál sokkal környezettudatosabb mezőgazdaság megteremtését. A negyedik nitrát akcióprogram (2009-2013) is a már említett két jogszabály-csoport szellemében fogalmazódott meg és intézkedéseiben azokat követi, ennek is tudható be, hogy céljai között szerepel a gazdaságok környezetvédelmi minősítésének terve és a növényvédőszer-fölhasználás csökkentése. Azt viszont a 2006-os vízgazdálkodási törvény vezette be, hogy a különböző mezőgazdasági szennyező tevékenységek (pl. állattartás) után járulékot kell fizetni, ami a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokhoz folyik be és javítja azok gazdasági egyensúlyát. Franciaországban azonban még mindig sok a párhuzamosság a vízzel kapcsolatos különböző jogszabályok esetében, ahogy nem egységes a jogalkalmazók struktúrája sem. Az elkövetkezendő évek föladata, hogy a vízügyekben érintett szervezetek között az összhangot és az egységet megteremtse.
www.hydroplus.info
 
Egy 2010. január 15-én aláírt és a hivatalos közlönyben február 6-án megjelent jogszabály lehetőséget ad a környezetvédelmi tárcának arra, hogy automatikusan kezelje és földolgozza a magántulajdonú ingatlanokon létesített, «házi használatra szolgáló» fúrt kutakhoz kötődő személyes adatokat is. A jogszabályban pontosított adatokat mindaddig tárolják a rendszerben, míg azt a tulajdonosa visszavonhatatlanul használaton kívül nem helyezi és föl nem számolja, vagy meg nem változik a használat jellege és ettől kezdve más jogszabály hatálya alá kerül. Az automatizált adatkezelés célja egy olyan naprakész nyilvántartás fölállítása, ami tartalmazza az összes ilyen jellegű létesítmény adatait, megkönnyítve ezzel a föld alatti vízkészletekre gyakorolt hatásuk fölmérését, a lehetséges szennyezési források csökkentését, a vízbázis védelmét. A jogszabály teljes szövege a legifrance honlapján megtalálható, az abban található linkekkel a teljes kapcsolódó jogszabályi környezet megismerhető. www.envirolex.fr
 
Agrártámogatások a környezetvédelem érdekében
Champagne-Ardenne régióból az átlagosnál sokkal gyakrabban érkeznek a környezetvédelemmel kapcsolatos hírek. A regionális közgyűlés idei első ülésein több olyan döntés is született, ami ilyen szellemben fogant és elsősorban a mezőgazdaságot érinti. A biológiai gazdálkodás fönntartása érdekében a régió ebben az évben 573 ezer euróval támogat 16 gazdaságot, ez összesen 900 ha egynyári kultúrát és 290 hektár gyepet érint. 90 ezer eurót fordít a régió a növényi rostok nem élelmiszer célú fölhasználásával kapcsolatos K+F tevékenységre létrehozott, a „Fibres Recherches Développement” projekt részét képező technológiai platformra, ami a későbbi valóban ipari méretű alkalmazást hivatott elősegíteni. A biomassza non-food alkalmazására szerveződött nemzetközi jelentőségű versenyképességi pólust, az IAR-t a régió 2010-ben közel 239 ezer euróval támogatja. A « Valeur Bois » regionális erdészeti és faipari szakmaközi szervezet az idei évben 199 ezer euró támogatást kap a régiótól, amit elsősorban az erdészeti erőforrások regionális használati tervének megvalósítására fordíthat. A regionális klímaalapból 98 ezer euró jut a mezőgazdaság energiahatékonyságának növelésére, elsősorban a megújuló (főleg biomassza) energiaforrások nagyobb arányú használatának támogatására illetve az energiatakarékos szemlélet ösztönzésére – az intézkedés szervesen kapcsolódik a már működő regionális bioenergia programhoz. Egyedi támogatásként összesen 21 ezer eurót fordítanak két gazdaságban egy-egy fatüzelésű kazán üzembe helyezésére, míg 9 ezer euró jut három agrár-élelmiszeripari vállalkozás energetikai átvilágítására.
 
Nedves élőhelyek védelme
Chantal Jouano ökológiáért felelős államtitkár a nedves élőhelyek világnapjának előestéjén jelentette be, hogy 29 programpontból álló, három éves nemzeti programot indítanak az ilyen típusú élőhelyek megmentéséért, összesen 20 millió eurós költségvetéssel. A kezdeményezésre 15 évvel az első ilyen terv után kerül sor, miközben fontos adat, hogy 1960 és 1990 között a vizes élőhelyek fele eltűnt Franciaországban. A prioritások között szerepel egy ilyen jellegű nemzeti park kialakítása, öt helyszín fölvetetése a Ramsari Egyezmény által védettek listájára majd évente további tízé, a mezőgazdasági nedves élőhelyi támogatások hatékonyságának értékelése júliusig. Tervezik továbbá egy 10 millió eurós pályázat kiírását az önkormányzatok számára – a pénzt az árvizek elleni küzdelem jegyében az önkormányzatok által megszerzendő és fönntartandó vizes élőhelyekre fordítanák. Míg a föntiek miatt mindenképpen dicséret jár az államtitkár asszonynak, az FNE szerint egyelőre hiányzik a tavaly elfogadott új nemzeti vízgazdálkodási tervvel (Schémas directeurs d’aménagement et de gestion des eaux, Sdage) való összhang.
www.environnement-magazine.fr
 

--------------------------------------------------------------------------------

[1]http://www.ccomptes.fr/fr/CC/documents/RPA/24_instruments-gestion-durable-eau.pdf

Forrás: Somogyi Norbert, TéT attasé