Betilthatók a génmódosított energiafák

Az egyes országok saját területükön betilthatják a génmódosított energiafák használatát. Szabályozzák a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyökhöz való hozzájutást. Többek között ezekről döntöttek a múlt héten zárult ENSZ Biológiai Sokféleség Konferencián. Erről faggatuk Greguss Dittát, a KvVM munkatársát.

Pénteken ért végett Bonnban az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény Világkonferenciája. A házigazda Sigmar Gabriel, német környezetvédelmi miniszter összességében pozitívan nyilatkozott a találkozóról a német sajtónak. Ön a helyszínen, hogy látta a helyzetet?

Tényleg elég sikeresen zárult. Úgy tűnt, hogy Sigmar Gabrielnek egyfajta személyes célja is volt, hogy átütő eredményeket érjünk el, főleg, hogy volt egy pár problematikus politikai döntés is.

Az egyik kiemelt téma az agrobiodiverzitás volt. Mire jutottak ebben a kérdésben?

Az agrobiodiverzitáson belül kiemelten foglalkoztunk a bioüzemanyagok kérdésével is, és szerencsére a fő bioüzemanyag előállítók, mint például Brazília és Argentína egyetértésével sikerült elérni, hogy külön határozat szülessen ebben a konkrét témában.

Milyen döntés született?

Azt ajánlották a tagállamoknak, hogy a fenntarthatóság elveit, a biodiverzitás szempontjait vegyék figyelembe a bioüzemanyag előállítás során. Az is megfogalmazódott, hogy az Egyezmény foglalkozhat ezzel a témával a későbbiekben. Ugyanis erről is vita volt, hogy egyáltalán a Biológiai Sokféleség Egyezmény hatáskörébe tartozik-e a bioüzemanyagok kérdése. Végül minden tagállam beleegyezett, hogy a földi élet védelmét célzó egyezmény keretében is foglalkoznunk kell ezzel a témával. Az EU szerette volna, ha egyfajta útmutató elvet fogadnak el az országok a bioüzemanyagok előállításáról és fogyasztásáról, de ezt most nem sikerült átvinni. Tulajdonképpen az is nagyon nagy eredmény, hogy az Egyezmény a későbbiekben foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen a bioüzemanyag- előállítás mind az élővilágot mind az élelmiszertermelést fenyegetheti.

Az itt megfogalmazott elvek mennyire kötelező érvényűek?

Az Egyezmény határozatai kötelező érvényűek a tagországok számára. Sokszor azonban nagy problémának érezzük, hogy nincs konkrét szankcionálás. Viszont presztízsveszteséggel jár, és diplomáciai szempontból nagyon kínos, ha egy ország nem veszi figyelembe a határozatokat.

Az nem merült fel, hogy valamilyen szankcionálási rendszert dolgozzanak ki?

Mi nagyon örülnénk, ha lenne valamilyen szankcionálás, mert a tagállamok tényleg sokkal komolyabban éreznék a bőrükön, hogy az Egyezmény határozatait be kell tartani. Sajnos még nem tartunk itt.
A napokban jelent meg a WWF-nek a Biológiai sokféleség 2010 után című tanulmánya, amely kimondja, hogy az Egyezményben 1992-ben kitűzött célok nem váltak valóra, vagyis nem sikerült megállítani a biodiverzitás csökkenését, sőt. Mennyiben tűnnek most megvalósíthatóbbnak a kitűzött célok, vagy ez is csak egy újabb kupac papír lesz?

Mi is érezzük, hogy nagyon sok papírt gyárt az Egyezmény, és sokszor éri az a kritika, hogy kevés a konkrétum. Viszont a konferencián meghatározott elvek, célkitűzések és feladatok nagyon fontosak, az kellene, hogy ezek a mindennapi gyakorlatba, az egyes ágazatok döntéshozatalába is beépüljenek. Az Egyezmény határozatai alapján elvileg jogi útra lehet terelni egy-egy ügyet. Számon lehet kérni, ha valaki nem tartja be a határozatokat, de ilyenre nem nagyon volt példa az Egyezmény történetében.