A mezőgazdaságot is érintő zöld hírek Franciaországból – 2010. május

Az adókódex 302bis ZF cikkelye (article 302 bis ZF du Code général des impôts) pontosítja azokat a fizetési kötelezettségeket, amiket a szennyvíziszap után kell fizetni - az ebből befolyó összeg egy olyan biztosítási garancia-alapba kerül, amiből az ipari (ezen belül élelmiszeripari és papírgyártási) vagy kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági (azaz tápanyag-gazdálkodási) célú fölhasználása során fölmerülő esetleges kockázatok kezelését finanszírozzák (l'article L.425-1 du Code des assurances).

 

Strasbourg mellett 1,2 millió eurós beruházással (ebből 20% az Ademe támogatása) olyan hulladékföldolgozót helyeznek üzembe, ami az eredeti csomagolásukban lévő, humán élelmezésre már nem használható élelmiszereket választja el a csomagolóanyagtól. A szeparált szerves hulladék ezt követően biogáz-reaktorba kerül, ilyen formában sokkal intelligensebb energiát állítva elő, minta egyszerűen a hulladékégetőbe kerülne az elsősorban az élelmiszeripari vállalatoktól vagy a nagy áruháazláncokból kikerülő anyag. A tervek szerint maximálisan évente 24 ezer tonnát tudnak földolgozni, a próbaüzem 12 ezer tonnával indul. Amíg a saját biofermentorok nem készülnek el, az „erjeszteni valót” Németországba szállítják át, a csomagolóanyag-maradványokat azonban már most egy Strasbourg melletti szemétégető fogadja be. A becslések szerint már a próbaüzem 12 ezer tonna hulladékával 16 millió köbméter gázt tudnak termelni, ami 550 család energiaigényét tudja kielégíteni.

 

A megújuló energiák között talán a szélenergia az, aminek hasznosítása a legtöbb vitát (okkal és ok nélkül egyaránt) kiváltja Franciaországban, a törvényhozás pedig gyakran szinte egymásnak ellentmondó szabályozókon dolgozik attól függően, hogy éppen melyik lobbi erősebb, a pro vagy a kontra. Mindeközben szakmai konferenciákon többször is elhangzik, hogy a „szélenergia hasznosításának vonatát” Franciaország már lekéste, a belső és sokszor parttalan viták miatt behozhatatlanul lemaradt Németország és Spanyolország mögött. Kevésbé borúlátók annyival fogalmaznak finomabban, hogy „a vonatot még nem késtük le, noha mozdony nem is leszünk, de egy stabil vagon igen”. A Grenelle II. törvénycsomag vitája során a föntiekre nagyon is jellemző az a módosító javaslat, ami minimum 15 MW-os teljesítményt és legalább öt turbina egy helyszínen történő létesítéséhez kötötte volna a szélerőmű-parkok engedélyeztetését. A kritikák nyomásának engedve a beterjesztő – egyébként kormánypárti – képviselő végül is visszavonta a parlament gazdasági bizottságában már megszavazott módosító indítványát, miután a szakmai befektetők és a környezetvédők szerint is túl magasan határozta volna meg a minimum teljesítmény-küszöböt. Az érintettek úgy vélik, a túl szigorú szabályozás veszélyeztetné ennek az energiafajtának a kiaknázását, amitől egyébként 2020-ig legalább 50 ezer új munkahely létrejöttét remélik. A visszakozás azonban csak félig-meddig valós, mivel a törvénytervezetben benne marad az öt szélkerekes minimum, csak a teljesítményre nem írnak elő alsó küszöböt. A most üzembe helyezett szélkerekek azonban már így is egyenként legalább 2, sőt 2,5 MW teljesítményűek, a legnagyobb gyártók pedig már a 3MW-os egységekkel is megjelentek vagy hamarosan megjelennek a piacon. Ez pedig azt jelenti, hogy a technika rohamos fejlődése nagyon rövid időn belül egyébként is túllépett volna az eredeti módosító javaslatban foglaltakon.

 

Champagne-Ardenne régió az együttműködő nemzeti és regionális partnerekkel közösen megkezdte a 2005-ben elfogadott regionális szélenergia-hasznosítási program felülvizsgálatát. Ezt többek között azzal indokolták, hogy többek között az elmúlt években tapasztalt gyors technológiai fejlődés és az új ismeretek miatt szükségessé vált az eddigi eredmények számbavétele és ha szükséges, az eredeti célkitűzések módosítása és/vagy újak kitűzése. Ennek értelmében:

 

- fölmérik a szélenergia regionális hasznosításának jelenlegi helyzetét,

- aktualizálják az ehhez kötődő előírásokat, fölülvizsgálják a szélkerekek telepítésére kijelölt zónák határait,

- elemzik a szélenergia hasznosításával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket,

- új mennyiségi ajánlásokat dolgoznak ki ezen energiaforrás régióbeli hasznosítására.

 

A NEF takarékszövetkezet a gazdasági krízis ellenére jó évet tud maga mögött, 21,5%-kal nőttek a betétek, a bevételek pedig 24,5%-kal. A pénzintézet által kezelt vállalat-alapítási támogatások száma nőtt az előző évhez képest, de igazán látványos a magánszemélyek által megvalósított napelem-beruházásokhoz igénybe vett hitelek növekedése volt. Ez 61%-ot ért el, ami a takarékszövetkezet által kihelyezett hiteleknél meghaladta a 10%-os arányt és elérte a 2,3 millió eurót.

 

Körvonalazódik a gazdaságélénkítő nemzeti hitelprogram első nagy fejezete, ami a tervezett 35 milliárd eurós keretből 6,85 milliárd „sorsát” hivatott rendezni. A „jövőbe történő beruházás” első projektjeiről a Juppé-Rocad bizottság jelentésének figyelembe vételével (is) döntöttek, a miniszterelnök május elején a következőket jelentette be és írta alá az erről rendelkező megállapodásokat a finanszírozásért felelős állami ügynökségekkel, az Oséo-val, az ADEME-vel, az ANAH[1]-hal és az ANR-rel. Az ipar 500 milliós azonnali zöld hitelt kap a versenyképesség növelésére és ezzel együtt a fönntartható fejlődés követelményeihez való alkalmazkodásra – a cégek 50 ezer és 3 millió euró közötti keretre pályázhatnak. A tanévkezdésre legkésőbb rendelkezésre áll az a 300 ezer magánlakás, ház hőháztartásának modernizálására hivatott keret (500 millió euró), amit a szerényebb anyagi lehetőségű családok vehetnek igénybe. Az Ademe-n keresztül 1,35 milliárd fordítódik megújuló energiákkal és zöld vegyiparral kapcsolatos pilot projektekre, amihez a kormány reményei szerint olyan mértékű vállalati befektetések kapcsolódnak majd, hogy a teljes keret a két forrás együtteseként eléri a 3,375 milliárd eurót – az első nyertes pályázatokat decemberben hirdetik ki. A kormány támogatni kívánja többek között a az épületek intelligens energia-gazdálkodását, ami nem csak a megújuló energiák fölhasználását, hanem magának a teljes energiamennyiségnek a minél hatékonyabb kezelését jelenti.

 

Starsbourg agglomerációs közössége (Communauté urbaine de Strasbourg, CUS) öt év alatt 2 millió eurót fordít a Life 2 program keretében a Rajna természetvédelmi területté nyilvánított Rohrschollen sziget „renaturálására”. A projekt ugyan nem tudja valóban eredeti, természet-közeli állapotúvá visszaalakítani a szigetet, mivel a folyóból mára szinte „csatorna” lett, de igyekszik minél inkább megőrizni jelenlegi sajátosságait. Ehhez azonban az kell, hogy újra helyreálljon a sziget és a folyó korábbi kapcsolata, különben lassan eltűnik az eredeti ártéri erdő-ökoszisztéma és a helyén egy közönséges mérsékelt övi, elsősorban hegyi juhar és bükk alkotta társulás jön létre. A terv lényege, hogy egy gátrendszerrel aktiválják a Rajna mellékágát, így évente mintegy 50 napos elárasztást kap a sziget.

 

Champagne-Ardenne régió közgyűlése kisebb és nagyobb környezetvédelmi projekteket egyaránt támogat – a támogatásokat odaítélő bizottság legutóbbi ülésén két újabbról döntött. Az ECO-TERRITOIRES 5 ezer eurót kap a Saint-Loup község területén lévő erdősávok kezelésére és hasznosítására vonatkozó tanulmány készíttetésére valamint az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és képzési tevékenységre. A regionális vadászszövetség 13,5 ezer eurót kap arra, hogy a „Symbiose” program területén biodiverzitás-szigeteket alakítson ki.

---