AgrárHírek: A felmelegedés az Alföldet sújtja majd leginkább A felmelegedés az Alföldet sújtja majd leginkább ================================================================================ MTI on 2010. június 29. A Magyar Tudományos Akadémián hétfÅ‘n bemutatott kötet egyike Pálinkás József, az MTA elnöke által kezdeményezett 8 köztestületi stratégiai program alapján készülÅ‘ összegzéseknek. Mint Pálinkás kiemelte, a hazánk elÅ‘tt álló kihívások megválaszolása az összes mozgósítható "szellemi és erkölcsi energiák" bevonását igényli. E köztestületi stratégiai programok elindításakor az Akadémián, amely az ország leghitelesebb intézményei közé tartozik, fórumot kívántak teremteni a különbözÅ‘ meggyÅ‘zÅ‘désű, különbözÅ‘ szakterületen dolgozók számára méltányos, szakmai, elÅ‘ítéletmentes párbeszédhez. A Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke által koordinált stratégiai programot összegzÅ‘ kötet szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövÅ‘ nemzedékeket terheljük. Ennek jegyében a szerzÅ‘k felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezés szükségességére. A tanulmány elÅ‘rejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint 2021-2040 között a hÅ‘mérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább, s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az Å‘szi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is csökkenhet azon napok száma, amikor a hÅ‘mérÅ‘ fagypont alatti hÅ‘mérsékletet mutat, az enyhébb téli idÅ‘járás következményeképpen viszont elszaporodhatnak a kártevÅ‘k. Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hÅ‘ségriasztások idÅ‘tartama, ami jelentÅ‘s egészségkárosító hatással jár. A tartósan meleg idÅ‘járás ugyanis próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek, a hÅ‘ségriasztások idején pedig növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A melegedés mellett érzékelhetÅ‘en kevesebb lesz a csapadék. Bozó László azt emelte ki, hogy a csapadék szempontjából a Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belÅ‘le, délebbre viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de mérséklÅ‘dhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel együtt lesznek extrém események, mint történt ez májusban. "Az elmúlt 140 évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május" - hangsúlyozta Boza László. A szerzÅ‘k, akik az alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlÅ‘dés érdekében szükséges teendÅ‘ket is felvázolják, három társadalmi forgatókönyvet állítottak össze. Az oktatási és humántÅ‘ke-központú forgatókönyv arra mutat rá, hogy a társadalmi részvétel jelenlegi formái egy 10-15 százaléknyi diplomással rendelkezÅ‘ társadalomban alakultak ki. Amennyiben a diplomások számaránya eléri a 25 százalékot és tovább nÅ‘, úgy ennek az új képzettségű és világnézetű csoportnak új részvételi formákat kell kínálni, ellenkezÅ‘ esetben programozhatók a nehezen kezelhetÅ‘ társadalmi feszültségek. Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi elÅ‘térbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. Gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú elÅ‘rejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével. A kötet szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különbözÅ‘ elegyei várhatók. A tudósok mindezek fényében új nemzeti fenntartható fejlÅ‘dési stratégia kidolgozását szorgalmazzak, amelynek számolnia kell a gazdasági válság hatásával és az olajkészletek véges voltával is. Az új stratégiáról az Országgyűlésnek kell határoznia, s megfelelÅ‘ garanciákat kell a határozatnak tartalmazni arra, hogy az kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon. Ugyanis hosszú távú nemzeti érdek a természeti erÅ‘források, elsÅ‘sorban a talaj, a víz, a levegÅ‘ és az ásványi nyersanyagok megÅ‘rzése az alapvetÅ‘ emberi szükségletek biztosításához. Mint Pálinkás József kiemelte, a tanulmányt megküldik a parlamenti képviselÅ‘knek. "Várjuk a képviselÅ‘k ezzel foglalkozó csoportját egy olyan beszélgetésre, vitára, ahol a kötet szerzÅ‘i ezeket a kérdéseket a tanulmányban leírtaknál részletesebben kifejtik" - hangsúlyozta az MTA elnöke.