AgrárHírek: Regionális szennyvízkezelési és vízminÅ‘ség-védelmi szemlélet és gyakorlat a Párizsi-medencében – a SIAAP Regionális szennyvízkezelési és vízminÅ‘ség-védelmi szemlélet és gyakorlat a Párizsi-medencében – a SIAAP ================================================================================ Forrás: VM on 2010. július 29. Tevékenysége nem csak a hagyományos kommunális szennyvizek kezelésére korlátozódik, lefedi az ipari szennyvizet és a közterületeken átfolyó, onnan rengeteg szennyezÅ‘anyagot lemosó csapadékvizet is. A maga nemében egész Európában egyedülálló, hiszen négy megye 180 települése tartozik hozzá, ilyen több megyét érintÅ‘ kommunális cégre nincs más példa, ahogy ekkora méretű, köztulajdonban lévÅ‘, kommunális szolgáltató cégre sincs. Ugyanakkor nem utolsó sorban egyre növekvÅ‘ társadalmi elvárás a céggel szemben a környezetvédelem, a biodiverzitás megÅ‘rzése is, ami ekkora vállalat-méret esetében a kérdéskör megkülönböztetett figyelemmel való kezelését igényli. A SIAAP működési területe 1980 négyzetkilométer, a foglalkoztatottak száma 1700. Naponta átlagosan is több mint 2,5 millió köbméter szennyvíz megy keresztül az általa üzemeltetett tisztítókon, ami tisztítás után a Szajnába vagy a Marne-ba kerül. Ez a mennyiség egy heves, az agglomeráció nagyobb részére kiterjedÅ‘ esÅ‘zés esetén sokkal nagyobb is lehet, így a SIAAP-nak nem csak a pontszerűen jelentkezÅ‘ kiugró terhelések kezelésére - úgy mennyiségi, mint technológiai szempontból -, de ezek megbízható elÅ‘rejelzésére is képesnek kell lennie. A működtetett csatornahálózat mintegy 420 kilométer hosszú, a gerincvezetékek 2,5-4 méter átmérÅ‘jűek, 10-100 méter mélyen húzódnak a föld alatt, egy-egy komoly esÅ‘zés során a benne áramló vízmennyiség akár percek alatt megduplázódhat. A rendszer telítÅ‘désének megakadályozására több mint 800 ezer köbméternyi (vész)tározó kapacitás áll rendelkezésre (akárcsak a felszíni vizeknél a vésztározók), az esÅ‘s idÅ‘szak végével innen vezetik vissza a tisztításra váró vizet a rendszerbe. Ennek ellenére évente egy-két alkalommal mégis elÅ‘fordul, hogy olyan heves zivatar tör a városra, hogy a vésztározók sem bírják, és az esÅ‘víz közvetlenül a Szajnába kerül, elÅ‘idézve ezáltal a szerves anyagokat kedvelÅ‘, rendkívül oxigénigényes baktériumok fölszaporodását, ami extrém esetben jelentÅ‘s halpusztuláshoz is vezethet. Ennek kiküszöbölésére speciális oxigéndúsító berendezéseket telepítettek a folyóra, ezekrÅ‘l röviden itt olvashat. Ez következett be egyébként július 14-én is, amikor rövid idÅ‘ alatt 45 mm csapadék hullott az agglomerációban, esetenként 100mm-es intenzitással. Gyakorlatilag a teljes tározókapacitás megtelt, a rendszeren aznap 4 millió köbméter víz áramlott át és üzembe kellett helyezni az oxigéndúsító berendezéseket is a Szajnán. A SIAAP gerinchálózatának térképe nem mutatja, de a cég jelentÅ‘s erÅ‘feszítéseket tesz a területén átfolyó felszíni vizek, elsÅ‘sorban a Szajna vízminÅ‘ségének védelme érdekében is, aminek egyik látható jele az a 24 rögzített, de úszó kialakításánál fogva a vízszintingadozást követÅ‘ berendezés, ami a folyóvíz által szállított, lebegÅ‘ szilárd hulladékot fölözi le. Az ilyen szemetet megfogó eszközök térképe mutatja a Szajna Ile-de-France régiót átszelÅ‘ szakaszán telepített berendezéseket, de azok a partról is mindenki számára láthatók, és pontosan a szemmel is látható, úszó szemét begyűjtését, a folyó látképének javítását szolgálják. Legjobban talán a varsához lehetne hasonlítani a működésüket, noha csak függÅ‘leges oldalfalakkal zártak, végükön pedig olyan zsilippel szerelték föl Å‘ket, amire a szemét begyűjtését hetente egyszer végzÅ‘ speciális hajók pontosan csatlakozni tudnak. A rendszer kialakításánál figyelembe vették azokat a pontokat, ahol normál áramlási viszonyok mellett a lebegÅ‘, sodródó szemét a folyó egyik vagy másik partjánál megakad, fölgyülemlik, a szemétcsapdákat közvetlenül ezek fölött helyezték el. A 24 berendezésbÅ‘l 3 van a párizsi hidak alatt, diszkréten elzárva a turisták szeme elÅ‘l, 12 a Szajna párizsi szakasza alatt, 9 fölötte  ez utóbbiakból négy valójában a Szajna mellékfolyóján, a Marne-on található. A gyűjtÅ‘hajók olyan, katamarán kialakítású úszó alkalmatosságok, amiket a szemetet a vízbÅ‘l kiemelÅ‘ és fölhordó szalaggal szereltek föl, sÅ‘t egyik-másik a lehalászott szemetet helyben aprítja is. A hulladék a hajókon elhelyezett konténerekbe jut, amiket kikötés után egyszerűen átraknak teherautóra és eljuttatják Å‘ket az égetÅ‘be vagy a lerakóba. Az úszó és begyűjtött szemét 70%-a valamilyen szerves, általában növényi hulladék, algától a lombos fákról a vízbe kerülÅ‘, különféle méretű részekkel, míg a fönnmaradó 30% a klasszikus városi szemét, a lehetÅ‘ legváltozatosabb összetételben. Ezek három fÅ‘ forrásból származnak: - a csatornahálózaton keresztül jutnak a folyóba, - illegális hulladéklerakásból kerülnek a vízbe, -a part menti építkezésekrÅ‘l, a folyón közlekedÅ‘ hajókról, valamint a kikötött lakóhajókról erednek. Az úszó szemét eltávolítása, azon kívül hogy vizuálisan is szennyezi a város látképét, a hajózás biztonsága érdekében is fontos, márpedig a Szajna párizsi szakasza (is) igen forgalmas víziút. Ugyanakkor a szemétcsapdák elhelyezésénél is figyelembe kell venni a biztonságos hajózás követelményeit, minél inkább el kell dugni Å‘ket a helybéliek és a turisták szeme elÅ‘l, ám biztosítani kell a begyűjtÅ‘hajók hatékony munkáját is. A munka eredményességét jelzi, hogy az 1994-ben összeszedett 755 tonnányi szemét mennyisége 2007-ben már 1800 tonnánál is több volt egy évben. Mindez azért érdemel egy kicsit több figyelmet, mert maga a begyűjtÅ‘ rendszer nem kimondottan a high-tech megtestesítÅ‘je, a szemétcsapdák igazából egy kicsit komolyabb lakatosműhelyben elkészíthetÅ‘k. A begyűjtÅ‘ hajókat kiöregedett kishajókból, uszályokból is ki lehet alakítani, ha a szükség úgy hozza, a szállítószalag és a markoló ráépítése sem egy hihetetlenül bonyolult föladat, így a világ szinte bármely országában megvalósítható. Mert lehet ugyan, hogy a szemét elúszik, és majd a tengerbe jut, de ez nem old meg semmit, sÅ‘t: francia kutatók derítették ki, hogy az idÅ‘vel aprózódó, egészen apró, homokszemnél is kisebb darabokra szétesÅ‘ műanyag palackokból keletkezÅ‘ szennyezés milyen súlyos károkat tud okozni az élÅ‘világban. A globális kereskedelem korában pedig ez azt is jelentheti, hogy a szemét problémája is globális hatással van a világra, így ránk is. Forrás: Somogyi Norbert TéT-attasé