Zöld hírlevél Franciaországból – 2010. július

A „Grenelle II”-ként ismert környezetvédelmi törvénycsomag, azaz a hivatalos nevén loi n° 2010-788 du 12 juillet 2010 portant engagement national pour l'environnement” július 13-án jelent meg a hivatalos közlönyben. Három évvel követi a Grenelle I-et, tartalmazza mindazon vállalásokat, amit a francia állam, a francia nemzet kötelezőnek tart magára nézve a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem sikeressége érdekében. Egyes vélemények szerint a törvény messze nem elégít ki minden várakozást, azonban valós értékét, a 257 cikkely használhatóságát azonban majd a végrehajtási utasítások megjelenése és alkalmazása után lehet megítélni – ezekből legalább száz megjelenése várható a szakértők szerint. A törvény teljes szövege a legifrance.gouv.fr honlapon.

 

A fönntartható fejlődés tárcaközi bizottsága július 27-én elfogadta a fönntartható fejlődés új nemzeti stratégiáját (stratégie nationale de développement durable, SNDD), ami 2010-2013-ra vonatkozóan kívánja ösztönözni a természeti erőforrásokat kímélő, szénben szegény gazdaság fejlődését. Az első ilyen stratégia 2003-2008-ra vonatkozott, az akkor elhatározottak 87%-a meg is valósult. A mostani kilenc alapvető kihívásra fókuszál, ezek:

A stratégia igyekszik lefedni minden olyan kérdést, ami a fönntartható fejlődéssel és a szegénység elleni közdelemmel kapcsolatos globális kihívásokhoz tartozik, így Franciaország esetében a teljes „Grenelle” csomagot és annál jóval többet, integrálja a fönntartható felsődés minden más területét is. A megvalósítást 15 konkrét és további 4, a gazdasági-szociális kapcsolatrendszert mutató indikátorral kívánják mérni, így például a közlekedés energia-fogyasztása és üvegházhatású gáz-kibocsátása, a földterületek beépítése, a nők részvétele a kormányzásban, stb. Az említett 19 fő mérőszámot mintegy harminc másodlagos egészíti ki. Az SNDD-t minden évben egy, a Parlamentnek bemutatott jelentésben értékelik majd, jelenleg azonban még csak a kommunikációs kampány előkészítése folyik, ami várhatóan szeptemberben vesz majd nagy lendületet. Ahogy szeptemberre tervezik mindazon minisztériumok azon főtisztviselőinek ülését is, akik saját tárcájuknál a fönntartható fejlődésért felelnek: föladatuk, hogy az év végéig minden minisztériumban elkészüljön az SNDD-vel kapcsolatos akcióterv.

 

A Szenátus és a Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, melynek nyomán Franciaország csatlakozna a 2001-ben született, a hajókból kijutó szénhidrogén-szennyezések következtében bekövetkező károkra vonatkozó felelősséget kimondó nemzetközi konvencióhoz (convention internationale de 2001 sur la responsabilité civile pour les dommages dus a la pollution par les hydrocarbures de soute).

 

A « loi n° 2010-729 du 30 juin 2010 » törvény értelmében mindaddig, míg a francia élelmiszerbiztonsági ügynökség (ANSES-AFSSA) máskánt nem foglal állást, fölfüggesztik a biszfenol-A-t tartalmazó cumisüvegek gyártását, exportját, importját, valamint megtiltják az ilyen termékek ingyenes vagy kedvezményes piacra juttatását. A törvény rendelkezik arról is, hogy a kormány terjessze a parlament elé azt a jelentést, amit az országos egészség- és orvostudományi kutató intézet (INSERM) által végzett, a kérdéses vegyület endokrin rendszerre gyakorolt hatására irányuló kutatások eredményének ismeretében készítenek el, fölsorolva mindazon már megtett és tervezett intézkedéseket, mellyel az emberi szervezet biszfenol-A-val szembeni expozícióját lehet csökkenteni.

 

Külföldi példákat követ a francia gyártók azon kezdeményezése, hogy teniszcipőket készítsenek újrahasznosított anyagokból, elsősorban használhatatlanná vált, kidobott cipőkből. Csak 2009-ben az egyik gyártó az Emmaüs jótékonysági hálózattal együttműködve mintegy tízezer pár öreg cipőt gyűjtött be és dolgozott föl.

 

A Xerfi-csoporthoz tartozó Percepta cég által készített tanulmány szerint a hulladékhasznosítás a 2000-es évhez, mint referenciaévhez képest az idén 15, a jövő évben 10%-kal bővül Franciaországban. A kedvezőtlen közgazdasági folyamatok miatt az ebben érdekelt vállalatok árbevétele elmarad a korábbi évekétől, és a hulladék mennyiségének folyamatos csökkenése (úgy az ipari, mint a háztartási hulladék esetében) miatt nagy valószínűséggel mélyreható változásokat kell véghezvinniük, ha a tevékenység jövedelmezőségét továbbra is fönn akarják tartani. A tanulmány összefoglalója elérhető a Xerfi honlapján, ugyanott megrendelhető a teljes, 380 oldalas tanulmány is – papír alapon 2600, elektronikus formában 2900 euróért.

 

A kátránnyal, valamint réz-, króm- és arzéntartalmú (CCA) vegyülettel kezelt vasúti talpfák és villanyoszlopok nem kerülnek többé a szabadpiacra – ezt rögzíti az a megállapodás, melynek aláírói a környezetvédelmi minisztérium, a francia pályavasút-társaság (RFF), az áramszolgáltató EDF, az áramszállító ErDF, valamint a civil szféra részéről az „Association Robin des Bois” zöld egyesület. A 2001-es kreozot-direktíva és a CCA-tartalmú anyagok kereskedelmének 2003. óta érvényes tilalma ellenére Franciaországban az elmúlt években virágzott az ilyen módon kezelt faáru forgalma, az oszlopokat és talpfákat legtöbbször magánszemélyek vásárolták meg. A vásárlók soha nem fordítottak figyelmet arra, milyen egészségügyi kockázatokat rejtenek ezek a tárgyak, úgy például a kertben, mint a lakásban, vagy máshol, annak ellenére sem, hogy egy 2002-es rendelet már egészségre ártalmasnak nyilvánította a kreozotot. Az Association Robin des Bois kongatta meg 2007-ben a vészharangot, megvádolva az RFF-et és a vasúttársaságot, az SNCF-et azzal, hogy tudtukkal és beleegyezésükkel kerül a piacra az egészségre és környezetre káros anyagokat tartalmazó talpfa, aminek mennyiségét – legalábbis a „forrást” – évente 100 ezer tonnára becsülték. Az RFF végül „elismerte”, hogy szemet hunyt évente mintegy 50 ezer tonnányi talpfa „helyi” értékesítése fölött, de visszautasította azt, hogy tudomása lett volna arról, hogy az állami vasúttársaság, az SNCF különböző nagykereskedőknek évente mintegy 40 ezer tonnát adott el. A probléma pedig az, hogy ez az utóbbi mennyiség is végül valamilyen úton-módon eladásra került, és minden érdemi nyom nélkül „fölszívódott”, veszélyes hulladék mivolta ellenére. A további gondok és illegális kereskedelem megelőzése érdekében a három nagy cég úgy döntött, közös vállalatot hoz létre a faanyag égetéssel történő megsemmisítésére, pillanatnyilag úgy tűnik, az egyedüli lehetőség erre a cementgyárakkal való együttműködés – jelenleg itt semmisülnek meg a France Télécom fölöslegessé vált telefonpóznái. A becslések szerint az RFF réstzéről 75 ezer, az SNCF-nél 18 ezer, az ErDF-nél háromezer tonna keletkezik évente. Az évente keletkező mennyiség megsemmisítése nem lesz olcsó, a szakértők ennek költségét évi 7 millió euróra becsülik, ahhoz azonban, hogy a kreozotot más, a környezetre kevésbé veszélyes, de legalább ilyen hatékony vegyülettel ki lehessen váltani, még legalább tíz évre van szükség – mondják a szekértők.

 

A „Docks de Saint-Ouen” öko-negyed tervének megvalósítása érdekében szükségessé vált, hogy a közelben lévő, a Syctom, azaz a párizsi agglomeráció településeinek kommunális hulladékát kezelő szindikátus által üzemeltetett saint ouen-i szemétégető „ráncfölvarráson” essen át. Ez három fő területet érint majd: külsőleg megújul az épület-együttes, rendezik a környező területet, valamint jelentős változtatásokat hajtanak végre a szemétbeszállítás eddigi rendszerében, érdemben csökkenve annak környezetterhelését. Így tervezik, hogy az üzem környékén jelentős zöldterületeket létesítenek, ide értve az égető melletti Szajna-partot is, amit „visszaadnak” a sétálóknak, megszűnik az üzem és a kikötő közötti teherautós szállítás, helyette zárt pneumatikus rendszert építenek ki, illetve jelentős szerepet kap a vasúti kapcsolat is, mindezekkel jelentősen csökkentve a helybélieknek okozott kellemetlenségeket.

 

A francia építőipari vállalkozók szövetségei július 6-án megállapodást írtak alá a környezetvédelmi tárcával és annak vezetőivel arról, hogy az elkövetkezendő két évben növelik az alacsony energiafogyasztású épületek (BBC) arányát az általuk épített magán- és szociális lakások esetében. Ezeknek az új építésű lakásoknak az energiafogyasztása 50kW négyzetméterenként és évente, míg a jelenlegi lakáspark átlagos energiaigénye 300 kW/m2/év. A francia energia- és környezetgazdálkodási ügynökség (ADEME) a kezdeményezés sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy regionális pályázati fölhívásokat jelentet meg minta- vagy oktatási célú épületek építésére. Elmondható ugyanakkor, hogy jelen esetben a szakma már az aláírás pillanatában „túlteljesítette” a megállapodásban rögzítetteket. A tárca ugyanis az idei évre 15 ezer BBC-épület megépítését tervezte, és már most 45 ezer, a minősítés megadására irányuló kérelmet tartanak nyilván – ez az adott évi ilyen jellegű építkezések egyharmada. A France Nature Environnement (FNE) megelégedettségének adott az eredmény láttán ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon komoly teendők vannak a már létező ingatlanok esetében, ugyanis a régebbi építésű épületek, lakások energetikai felújítása az igazán nagy feladat: az újonnan épült ingatlanok aránya ugyanis alig 1% a teljes ingatlanparkon belül.

 

Champagne-Ardenne régió a közelmúltban közel 82 ezer euró támogatást ítélt meg a regionális agrárkamarának annak érdekében, hogy az be tudja indítani a nem élelmezési célú fás szárú kultúrák termesztésének programját, a Lidéa-t. A régó támogatása mellett a projektet segítik:

A francia mezőgazdasági kifizető ügynökség, a FranceAgriMer, a regionális közgyűlés, azaz a Conseil Régional de Champagne-Ardenne és a regionális agrárkamara által „jegyzett” hat éves, alkalmazott kutatási projekt 2007-2012. között vizsgálja mindazon nagy lignocellulóz-tartalmú lágy- és fásszárú kultúrák termeszthetőségét, amik alternatívát jelenthetnek a klasszikus növénykultúráknak, ez a Lidéa-program (neve a projekt francia elnevezéséből képzett betűszó: introduction des cultures lignocellulosiques dédiées dans les exploitations agricoles). A Lidéa-program bemutatása powerpoint vetítésben, francia nyelven.

 

Champagne-Ardenne régió regionális klíma és környezetvédelmi alapja (ADEME/régió közös alap) a megújuló energiaforrások kiaknázása és a jobb energiahasznosítás támogatása érdekében 5 projektre majdnem 30 ezer eurós támogatást hagyott jóvá. Ennek szellemében a bioenergia-misszióra Aube megye agrárkamarája 12580 eurót, az egy szövetkezet és egy élelmiszeripari vállalkozás által a regionális «bilan carbone et P.D.E.» program keretében megvalósított két Bilan Carbone®-tanulmány összesen 12170 eurót, míg két mezőgazdasági biogáz-beruházás megvalósíthatósági tanulmánya együttesen ötezer eurót kap.

 

A francia távközlési cégek szövetsége és a környezetvédelmi minisztérium július 22-én kötött megállapodása értelmében az ágazat szereplői vállalják, hogy az elkövetkező években jelentősen csökkentik a hálózatok és azok egyes egységei energiaigényét. A teljes telekommunikácós és informatikai hálózat energiaigénye 2009-ben 6,7TWh volt, ennek 2012-ben nem lenne szabad 8,5TWh-nál többnek lennie, 2020-ra pedig 7,9TWh-ra kellene csökkennie. A mobilszolgáltatók kötelesek lennének az ügyfeleknek fizetendő térítés ellenében visszavenni a használt készülékeket, a beszállítók kiválasztásakor sokat nyomna a latba azok környezetvédelmi elkötelezettsége, általában véve pedig a teljes rendszerben ösztönöznék a minél újabb technológiák bevezetését.

 

A június végén és július első felében tapasztalható nagyon magas léghőmérséklet következtében a Szajna vizének hőmérséklete a párizsi szakaszon az átlagosnál sokkal magasabb, 24°C-os értéket is mutatott, miközben a vízhozam alig 80 köbméterre esett másodpercenként, ami kimondottan alacsony értéknek számít. A július 2-3-i zivatarok után a víz oldott oxigén-tartalma a 2mg/literes határértékhez közelített, aminél már komoly problémák jelentkeznek a halak légzésében.

 

A tömeges halpusztulás megelőzése érdekében a regionális szennyvízkezelő és vízminőség-védelmi társaság, a SIAAP levegőztető berendezéseket helyezett üzembe a Szajna kezelésébe tartozó szakaszán, elsősorban Rueil és Nanterre magasságában. A berendezések a vízben egy több kilométeres hosszon elnyúló, oxigéndúsabb sávot képeznek a vízben annak köszönhetően, hogy a sodrásnak köszönhetően az oxigén nem csak pontszerűen javítja a víz minőségét. A szakemberek azt remélik, hogy ezzel nem csak a Szajna párizsi szakaszán élő mintegy háromtucat halfaj életminősége javul, de segít a teljes folyami ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében. Az oxigéndúsító berendezések gyakorlatilag úgy működnek nagyban, ahogy az akváriumi levegőztetők kicsiben, üzembe helyezésük attól függ, milyen oldott oxigén-tartalmat mérnek a folyóban lévő automata műszerek.

Működési elvüket szemléletesen mutatja be az innen letölthető brossúra 4. oldalán található ábra.A Szajnán található lélegeztető pontok (a narancssárgával jelölt helyeken) elsősorban a folyó párizsi szakaszát követően találhatók, ami elsősorban annak tudható be, hogy a víz minősége az agglomeráció ezen részén a legrosszabb.

 

A jelenlegi helyzet nem hasonlítható – szerencsére – az 1992. májusi állapotokhoz, amikor 400 tonna hal pusztult el oxigénhiány miatt. Ekkor döntött úgy a SIAAP, hogy egyenként 4-500 ezer eurós áron beszerzi az oxigéndúsítókat, melyek éves működtetési és karbantartási költsége 100-150 ezer euró összesen. Szerencsére ezeket a berendezéseket egyre ritkábban kell használni, mivel az elmúlt években elvégzett, hosszú távú hatással bíró beruházásoknak (záportározók, csapadékvíz-tisztítás) köszönhetően a Szajna vízminősége lényegesen jobb, de a levegőztetőket a rendkívüli esetek negatív hatásának kivédése érdekében folyamatosan készenlétben tartják.

 

Ile de France régió biodiverzitási chartájának aláírásával a Lyonnaise des Eaux közműcég is csatlakozott azok köréhez, akik érdemben is tenni akarnak a regionális biodiverzitás megőrzése érdekében. A biodiverzitást védő „eszközök” széles skáláját fölsoroló charta 2007. óta létezik, ezidáig mintegy 200 szereplő írta alá, köztük önkormányzatok, egyesületek, vállalatok. A Lyonnaise des Eaux elsősorban a tevékenységéhez kötődően kíván a kihívásoknak megfelelni, a vele szerződéses kapcsolatban álló partnerekkel együtt nem csak az ivóvíz minőségét és a szennyvíztisztítás hatékonyságát javítva, hanem az élőhelyek restaurációjával is. Ennek egyik kiváló példája lehet majd az Essone megyében található Sénart agglomerációját átszelő, a településekről az eseti, erősebb csapadék által előidézett bemosódásokkal szennyezett Ballory-patak ökoszisztémájának helyreállítása. Ennek során a szennyező források fölmérésén és kiiktatásán túl biztosítani akarják a halak és más fajok akadálytalan migrációját, természetközeli állapotúvá kívánják tenni a vízpartokat, és a jelenleginél sokkal változatosabb fajösszetételű flórát kívánnak a patak mentén telepíteni. Várható, hogy a közeljövőben az egyik legjelentősebb regionális szennyvíztisztító, a SIAAP is aláírja a chartát.

 

A Bretagne-ban honos emlősök és élőhelyük védelmére alakult egyesület, a Groupe Mammalogique Breton (GMB) az idei nyáron is nagyon tartalmas programokat szervez annak érekében, hogy minél többen megismerjék a régió vadvilágát és érdemben tenni tudjanak/akarjanak annak védelme, megőrzése érdekében. Most a lutrát választották ki, mint a nyári program „főszereplőjét”- a három hetesre tervezett és 400 főt váró „le chemin de Ki-Dour” (azaz a lutra útja, a faj breton nevét használva), mintegy 260 kilométeres túrán ezt a fajt figyelik meg a résztvevők a Nantes-ból Brest-be tartó csatorna mentén. A 21 megállóval tarkított programot hol gyalog, hol kajakkal, hol hajóval teszik meg, cél a nagyközönség tájékoztatása és fogékonnyá tétele a biodiverzitás e konkrét és sok más eleme iránt, kölönös tekintettel a bertagne-i emlősökre. A résztvevők megfigyeléseinek rögzítésével az egyesület hamarosan befejezi a régió emlőseinek térképét előkészítő munka első részét – a munkát támogatja a regionális közgyűlés valamint Bretagne öt történelmi megyéje[1] és számos egyesület is, a „végeredmény” 2015-re lesz kézzel fogható.

 

A francia vámosok a társzservekkel (OCLAESP) együttműködve a párizsi CDG repülőtéren 270 kilogrammnyi élő üvegangolnát foglaltak le július 13-án egy Spanyolországból Hong Kong-ba tartó szállítmány átvizsgálásakor. Az illegális szállítmányt elkobozták, a fiatal angolnákat a Loire-ba telepítették. Mint ismeretes, a CITES-bizottsági ülések 2009-ben egyedül Franciaországnak engedélyezték az üvegangolnák exportját, a többi európai uniós tagországnak erre 2010-től nincs lehetősége. 2009-ben a francia vámosok 501 esetben állapították meg, hogy megszegték a védett fajok kereskedelmére vonatkozó egyezményeket, elkoboztak 6005 egyedet , ezen belül 758 élő állatot -, 1500 kilogrammnyi kagylóhéjat, korallt és kaviárt, 229 védett, honosított állatot és 3288, védett fajból készült tárgyat.

 

A délkelet-franciaországi Mercantour nemzeti Park 30 éves fönnállásának alkalmából átadták a park első, mozgásukban vagy érzékelésükben valamilyen fokig sérült, de önálló helyváltoztatásra képes személyek számára is használható turistaösvényét. Ennek kialakításakor ügyeltek arra, az út meredeksége sehol ne legyen nagyobb 5%-nál, az első 450 métert pedig – az egy kilométerből – egy speciális, az Eurovia (Veolia-csoport) által kifejlesztett, 95%-ban növényi anyagot tartalmazó, garantáltan kőolajszármazék-mentes burkolattal (Sequoia ®) tették a kerekes székesek számára is könnyebben használható legyen.

A „La nature en partage” névre keresztelt projekt teljes beruházási költsége ÁFA nélkül 188 ezer euró volt, ebből 88 ezer eurót adott maga a nemzeti park, a megyei és a regionális önkormányzat, valamint a helyi települési önkormányzat, azaz Larche község, míg a maradék 100 ezer eurót a GMF biztosító adta a francia nemzeti parkokkal aláírt három éves mecénási programja keretében.

Néhány link:

Parc National du Mercantour : http://www.mercantour.eu

Syndicat d’initiative de Larche : http://www.haute-ubaye.com

Öko-idegenvezetés a Mercantour-ban : http://www.e-coguide.com

A GMF mecénási oldala: http://www.gmf.fr/groupe-gmf/decouvrez-gmf/entreprise-responsable/partenariats-mecenats.jsp

A Sequoia ® burkolat (Eurovia, Vinci) : http://www.eurovia.com/fr/produit/608.aspx

---