Aktívan pályázó agrárcégek

A kertészeti és a növénytermesztési pályázat bizonyult a legnépszerűbbnek a május végével zárult mezőgazdasági vállalkozásokat megcélzó uniós kiírások közül, ám a bankok tapasztalatai szerint a legtöbb érdeklődő az e hét elején lezárult, mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatására kiírt pályázatokra jelentkezett.

Igaz, volt olyan kiírás, amely kismértékben mozgatta meg a vállalkozások fantáziáját: a megújuló energiaforrások alkalmazásához nyújtandó támogatásokra irányuló kérelmek ugyanis valamelyest elmaradtak a várakozástól. Ennek okát Lévay Erika, a Budapest Bank vállalati üzletágának szenior termékmenedzsere a projekt bonyolultsága miatt a rendelkezésre álló rövid beadási határidőben látja. Az eddigi időszak tapasztalatai alapján mindenesetre az agrárszegmens meglehetősen aktív a pályázatok terén, a többi szektorhoz képest is jobban informáltak, bár egyes tapasztalatok szerint a támogatásintenzitás mérséklődése miatt a gazdák óvatosabban és jobban átgondolva vágnak bele új fejlesztésekbe.

Míg 2007-ben az állattartó telepek korszerűsítésénél 75 százalékos volt a támogatásintenzitás, addig az idei mezőgazdasági támogatásoknál ez már csak 40–60 százalék között mozog a területi adottságoktól függően. Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt támogatások esetében egyébként – az OTP Bank szerint – többen is úgy vágtak bele, hogy nem járták körül kellően a beruházás finanszírozhatóságát. Emiatt a most már támogatási határozattal rendelkező ügyfelek sorra keresik fel a bankokat az elnyert támogatások előfinanszírozásával és a saját erő kiegészítésével kapcsolatban, mivel a lehívásokhoz ezeket biztosítaniuk kell.

Az eddig igényelt támogatási összegek meglehetősen széles skálán mozogtak, hiszen például az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatoknál a kisebb, néhány 10 millió forintos fejlesztésektől a több 100 milliós vagy akár milliárdos nagyságrendeket elérő beruházásokig is akadt példa, míg a növénytermesztéshez, illetve a kertészethez kötődő infrastruktúra-fejlesztési pályázatoknál akár 200 millió forintra is lehetett támogatást igényelni. „Ez a szükséges saját erő nagyságát is figyelembe véve akár 5-600 millió forintos beruházásokat is generálhat” – jegyezte meg Bognár Mihály, a K&H Bank Pályázati Igazgatóságának vezetője. Az idei kertészeti és növénytermesztésre vonatkozó pályázati kiírásoknál elsősorban üveg- és fóliasátrak, valamint gabonaszárítók létesítésére igényeltek támogatást, illetve sláger volt a környezetbarát, energiatakarékos kerekes, lánctalpas, járószerkezetes traktor is. A kertészeti gépekre vonatkozó kiírásnál jellemzően 9–20 millió forintos nettó gépbeszerzésekre érkeztek támogatási kérelmek – emelte ki Badacsonyi Tamás, az NLC Tanácsadói Csoport Kft. ügyvezető igazgatója –, míg a növénytermesztés létesítményeinek és a kertészetek korszerűsítése terén a közepes méretű projektek vannak többségben, amelyek mértéke eléri az 50–100 millió forintot. A mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatásán belül pedig elsősorban feldolgozóüzemek korszerűsítésére mutatkozik a legtöbb igény, jellemzően nagyobb összegekre (100–400 millió forint).

Az agrárvállalkozások „rohamára” a bankok is készültek, főként, hogy a pályázatokkal a beruházások egy részét lehet csak fedezni. Az OTP Banknál például lehetőség van a pályázók saját forrásának bankhitellel történő finanszírozására, a támogatás megelőlegezésére, áfafinanszírozásra, illetve a támogatás összegének megfelelő bankgarancia nyújtására. A hiányzó önrész stabil és folyamatos finanszírozása érdekében – ami elérheti az 50–90 százalékot is – a CIB Bank pályázatokhoz kapcsolódó különféle konstrukciókat dolgozott ki, úgymint elő- és társfinanszírozás – mondta Szenci Krisztina, a CIB Bank EU-szolgáltatási osztályának vezetője. A Budapest Bank mezőgazdasági termelőknek kínált finanszírozási termékpalettája is széles, a támogatások megelőlegezésétől kezdve a faktoringon át a különféle agrárhitelekig kínálnak szolgáltatást, a saját forrás teljesítéséhez pedig speciálisan erre a célra összeállított finanszírozási csomagjaival, a Start és az Új Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitellel nyújtanak segítséget.

A pályázatok kiegészítő forrásaként az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogramot ajánlják a bankok, amelynek célja – a támogatások rendeltetéséhez igazodóan – a mezőgazdaság versenyképességének, a piacok megőrzésének, és az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazásának elérése. Kiegészítő forrás lehet még a fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz az Új Magyarország vidékfejlesztési program is, amely a 2007–2013-as programozási időszakban közel 1300 milliárd forinttal dotálja a mezőgazdaságot.

Ami az idei várható pályázatokat illeti, a gazdálkodók informatikai hátterének korszerűsítésére ez év második felétől lehet pályázni, a Gazdanet programból kétezer eurós, mintegy 500 ezer forintos támogatás nyerhető el. Szintén júniustól lehet majd pályázni az erdősítéssel kapcsolatos támogatásokra is. A K&H Bankban és a CIB-nél nagy érdeklődéssel számolnak az újabb kiírások és a különböző termelőberendezések beszerzése esetében.